Kedves Ica! Az olvasókat különleges utazásra szeretném invitálni! Mit szólnál ahhoz, ha ebben a rendszeresen jelentkező rovatban a fotóalbumaidból kiemelt képek történetéről kérdeznélek? Mert sokszor egy kép mögött egy egész történet, kaland vagy érdekes sztori rejtőzhet, de ha nem, akkor is érdekes lehet kíváncsiskodni a családi- és egyéb titkos albumodban.
BÍRÓ ICA: Nem hinném, hogy nagy titkokat őrizgetnék, de az valóban igaz, hogy vannak olyan képeim, melyekről órákat mesélhetnék, na és ha mesélnék, persze biztos találhatnánk olyan érdekességet, ami még soha sehol nem hangzott el. Ami ha nem is titok, de biztos különleges lesz, de ezt a Blogot ilyennek is szeretném, amiben valóban én vagyok. Nem egy elferdített újságcikk, hanem a valóság, a szívem a lelkem, az életem. Szóval kezdjünk bele.
Fullextra: Minden dilettáns kronológiai sorrendben haladna, de ellentétben a szokásommal most félretenném az előjátékot és egyből a közepébe vágnék. Kezdésnek döntsön a szerencse és csak egyszerűen kinyitjuk az albumot és ahol kinyílik, arról a képről fogsz mesélni. Áll az alku? S mivel Ica bólintott, nem is haboztam tovább. Az albumot kinyitva ezt a képet választottam elsőként. Halljuk a történetét, de előzménnyel együtt!
BÍRÓ ICA: Mindig hívnak jelmezbálba. Általában jó előre kitalálom, hogy mit vegyek fel, de a sors már kétszer is áthúzta a számításomat. Amikor két-három éve a Symbolban farsangoltunk, úgy lettem indián, hogy egy vidéki fellépés miatt már nagy késésben értem haza és az eredeti elképzelésemet képtelenség lett volna időben megvalósítani, már csak a hajköltemény miatt is. Már-már le akartam mondani a programot, de az nem lett volna Icás. Én ugyanis nem szeretek semmit se feladni. Nincs lehetetlenség, csak tehetetlenség gondolatokkal tüzeltem magam, mikor kipattant az új ötlet, hogy indiánlány legyek. Így nem kellett hajat mosni és más indulhattam is. Na de tudom ez még nem a kiválasztott kép. Viszont szorosan kapcsolódik a történet, ugyanis a múlt évben ismét a Symbolban voltam hivatalos, csakhogy akkoriban lett egy új gyerkőc a családban, az én kiskutyám Yoda és nem tudtam hova rakni. Logikus volt, hogy ha együtt megyünk, akkor közös jelmez kell. Ránéztem, meg a piros cipőmre és beugrott. Mi legyünk a Piroska és a farkas. Persze ennek van tudományos magyarázata is, ugyanis azoknak a kutyáknak melyiknek áll a füle azoknak nemcsak farkas őseik vannak, de a tudomány mai állása szerint a legközelebbi rokonságban vannak velük. Szóval kis jóindulattal, az én Yodám egy farkaskölyök.
Mivel a Piroska és farkas történetét mindenki ismeri, miért ne lehetne az én Piroskámnak farkasa.
Na kész volt az ötlet, most mér csak fel kellett forgatnom a lakást piros cuccokért. Így került elő piros táska, harisnya, meg piros ruha. Még a bugyim is piros volt.
Yodával együtt bátran, büszke farkasként indulunk útra és mikor a rendezvényen megkérdezték büszkén mondtam, - utalva a Metal Lady-s, egy falka egy vér refrénre- hogy egy kicsit nekem is közöm van a farkasokhoz. Annak idején a sakálok védangyala voltam, most pedig a farkasoké!
Fullextra: Tudod ez is az a rovat, hol egy kicsit bohóckodunk is. Ezért kihagyhatatlan az a kérdés, vagy pontosabban fogalmazva gonoszkodó okfejtés, miszerint ha te farkas vagy, akkor ez gyanúra adhat okot, hisz akkor a nagymama esete a farkassal egészen másképp volt…mint ahogy azt a mesében olvastuk!
ESTI MESE:
Piroska: Nagymama, miért olyan nagy a szemed?
Nagymama: Hogy jobban láthassalak
Piroska: Miért olyan nagy és hegyes a füled?
Nagymama: Mert én állok a legközelebbi rokonságban a farkasokkal!
Piroska: Miért van olyan nagy….
Nagymama: Remélem, a számra gondolsz és nem kukucskáltál a paplan alá!
Piroska. Igen, miért van olyan nagy szád!
Nagymama: Hogy végre szóhoz jussak melletted, te kis ennivaló gyerek!
Piroska: Akkor nem fogsz megenni?
Nagymama: Miért is ennélek meg, anyáddal is jóban voltam, meg a Yoda anyjával is!
Piroska: Akkor azért üvöltesz most, mert farkas vagy?
Nagymama: Nem! Azért mert ráejtetted a nagy bütykömre a kosaradat!
Piroska: De azért farkas vagy?
Nagymama: Igen az vagyok!
Piroska: Akkor ezek szerint egy kicsit én is farkas vagyok?
Nagymama: Igen lányom te is farkas, miért mit gondolsz hogy lehetsz farkasok véd angyala?
Piroska: Lányod?
Nagymama: Hát nem érzed magadban az erőt! Kitartást! Nincs jó szimatod? Gyönyörű szép nagy szemed?
Bár az is igaz, hogy van ami félresiklott.
Piroska: Jajistenem, micsoda?
Nagymama: Nem lettél szőrös mindenhol, nincs bozontos farkad és nem a füleid állnak hegyesen, de meg kell hagyni formás egy kis farkas lány lettél. De mondd csak, rád ömlött egy kanna piros festék?
Piroska: Ááá dehogy ez csak a terepszínű ruhám, a pipacsföldeken!
Nagymama: Na jól van Piroska, menj szépen és játssz más farkasokkal!
Piroska: Jó de akkor engedj meg egy utolsó kérést: hol van a nagyi, megetted?
Nagymama: Megenni, dehogy ő levert egy shaolin pofont, majd megkért hogy melegítsem be az ágyát estére.
Na gyerekek, akkor most bújjatok szépen be az ágyikóban, villany leó és alvás! Jó éjszakát! De Papa még egy mesét!!
Nincs mese max egy vicc, de aztán tényleg alvás!
| Mennek a farkasok az erdőben. Egyszer csak elébük ugrik a nyuszika a bokorból: - Farkasok! Van-e köztetek tökös csávó? Ha igen, lépjen ki! Összenéznek a farkasok, de mind a helyén marad. - Na, ha nincs, akkor mindenki idead szépen egy húszast! - mondja a nyuszika. Azzal körbemegy, és a farkasok kipengetik neki a húszast. Pár nap múlva a jelenet megismétlődik. A rákövetkező napon a farkasok elhatározzák, hogy ez mégsem mehet így tovább, hova jut az erdő, ha már a nyuszika megvághatja a farkasokat. Ezért kisorsolnak maguk között néhány farkast, aki majd előáll. Ahogy mennek az erdőben, megint előugrik az egyik bokorból a nyuszika: - Na farkasok! Van közöttetek tökös csávó? Ha igen lépjen ki! A kisorsolt néhány farkas remegő mellső lábakkal előlép. Mire a nyuszika beszól a bokorba: - Te medve koma! Van itt néhány farkas, amelyik tökös csávónak képzeli magát! |
Fullextra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése