2010. augusztus 21., szombat

Mindig minden változásban van.


A mi dolgunk az, hogy megéljünk bizonyos dolgokat, és tanuljunk belőlük. Lehet, hogy amit ma tragédiának élünk meg, később az előrelépésünket szolgálhatja. Ha ezt megpróbáljuk meglátni, akkor sokkal könnyebb lesz az élet nehéz dolgait megélni. Bevallom, nekem is a legfontosabb leckéim között volt az, hogy ne féljek, és merjem önmagam eléggé szeretni olyannak, amilyen valójában vagyok, a hibáimmal együtt is. Elsősorban önmagamnak és a saját elvárásaimnak akarjak megfelelni. Tudatosítsam azt is, hogy én, Bíró Ica, igenis éppen olyan fontos vagyok a világnak, mint mindenki más. És ez vonatkozik minden emberre. (Ha úgy tetszik, és ha valakinek szüksége van rá, akár terápiaként – mint megerősítés – a saját nevével behelyettesítve mondja el ugyanezeket a sorokat.)

Talán, aki csak a médiából ismer, az el sem hiszi, hogy nekem is lehetnek ilyen jellegű problémáim. Pedig igenis, jelentem, én is ugyanolyan emberből vagyok, mint mindenki más. Sőt, a sikerek és a kudarcok talán így szem előtt még jobban és mélyebben érinthetnek, mint azt, aki nem áll a rivaldafényben.

Néha az életben vannak válságos periódusok. Remélem, a megoldásokhoz adhatok néhány tanulságos gondolatot, melyet saját tapasztalatomból merítettem. Olyanokat, amelyeket én magam is nap mint nap gyakorlok. A könyvben talált teendők mind segítenek, hisz életminőséget javítanak, ám ha mélyponton vagyunk, jó, ha az alább felsorolt legfontosabb gondolatokkal, megerősítésekkel kezdjük. (Bíró Ica)

Nincsenek megjegyzések: